"Minden más lett tőle már" - VII.

Tegnap este olvastam egy cikket az elalvás előtti zenehallgatásról. Természetesen többféle kutatás is bizonyította, hogy kellemes, lágy dallamok hallgatásával az alvásunk minősége javulhat, de az álomba szenderülés is könnyebb lehet. A zene persze nem csak ebben, sok minden másban is segítségünkre lehet, ezt a cikkben is említi a szerző. Ugyebár az, hogy ki, milyen stílust szeret jobban, az sok mindentől függ. Az ízlés mellett pedig a hangulat is meghatározó a kérdésben. Érdekes, valahogy mindig van egy-egy olyan dal, ami valahogy kifejezi az érzéseinket, még akkor is, ha nem vagyunk egyformák, és az is ritka, hogy egy-egy érzést ugyanúgy éljünk meg.

7. (K. 45. D-dúr Szimfónia)

A szimfóniát Mozart tizenkét évesen, 1768-ban írta, Bécsben, miután visszatértek oda családjával. Később, némi átdolgozás után ez lett a nyitánya A színlelt együgyű című vígoperájának, amelyet a bécsi udvar rendelt meg. Négytételes, az eredeti hangszerelés annyiban változott, hogy a szimfonikus nyitányban a trombiták helyett már fuvolák szólalnak meg.

Hogy mit éreztem, miközben hallgattam? Mivel az álmokról, alvásról olvastam többet mostanában, kicsit úgy éreztem, altatódalt hallgatok. Vannak energikusabb részek is a darabban, mégis inkább a csendesebb, lágyabb ütemekre koncentráltam. Egy kicsit szomorkásabbnak is tűnik, vagy csak olyannak szeretném hallani, nem tudom. Talán, ha az eddigiek közül kéne választanom, nem ezt mondanám kedvencnek, ennek ellenére érződik, mennyivel érettebb a korábban írt szimfóniákhoz képest.

Ezután úgy gondoltam, érdemes meghallgatni az opera nyitányának formájában is, csak úgy, kíváncsiságból. Nehezen tudnék dönteni a kettő között, talán ez utóbbi amiatt tetszik kicsit jobban, mert a fuvolához inkább kötődöm. Mindig csodálom azt a lágy, mégis egyszerű hangot, ami ennek a hangszernek sajátja. Különlegessé tette az élményt ezzel a kettősséggel, úgyhogy továbbra sem csalódtam Mozartban, hallgassuk ezentúl is bátran! :-)


Mára egy idézet az életritmusról, amelynek része az alvás is:
“Mindig váltani az élet ritmusát. Tudatosan és figyelmesen cserélni munkát és pihenést, koplalást és bőséget, józanságot és mámort, igen, még gondot és örömet is; tudatosan felállni az élet terített asztala mellől, mikor legjobban esik a bőség, tudatosan bekapcsolni gondokat és feladatokat, melyeknek nevelő erejük van. Nem elbízni magad semmiféle helyzetben.”
(Márai Sándor: Füves könyv – Az élet ritmusáról)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Segítség, introvertált vagyok!

Mindenhol jó, de a legjobb otthon

'Parti állatok?'