"Minden más lett tőle már" - III.

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:
Elérkeztem a harmadik bejegyzéshez is, ami a harmadik szimfóniát jelenti. Ma elég hosszú és fárasztó napom volt, és már kifejezetten vártam az estét, hogy leülhessek, és meghallgassam ezt a darabot. Persze megvolt a varázsa a kint létnek is, szeretem ezt a bolond áprilisi időjárást, az irodában egész nap annyira kínzott a meleg, hogy jó érzéssel töltött el a hűvös szél, az a néhány esőcsepp, a séta.

3. (K. 18. Esz-dúr Szimfónia)

A tudomány mai, legjobb tudomása szerint ez sem W. A. Mozart munkája. A valódi szerzője Carl Friedrich Abel lehetett, egy német, preklasszikus zeneszerző. A gyermek Wolfgang csak lemásolta a kottát, illetve az oboát klarinétra cserélte benne. Lehet, hogy csak hozzáképzelem, de valóban inkább még a barokk vonásokat vélem felfedezni benne, és nem Mozart klasszikus stílusát. Ennek ellenére kellemes hangzású, mint korábban már említettem, a zenében – és építészetben is – a szívem csücske a barokk kor. Kicsit díszesebb, giccsesebb, de engem mindig inkább az efféle vonzott, mint a nagyon puritán alkotások.

Hogy mit éreztem, miközben hallgattam? Most például tanulási vágyat. Kíváncsian olvastam utána a zeneszerzőnek, kicsit megint annak, amit annak idején zenetörténet illetve énekórán a zenei korszakokról tanultunk. Néha elgondolkodom, milyen lenne beszélgetni régebbi korok embereivel, megkérdezni őket, milyen volt az élet akkor, megpróbálni megérteni az érzéseiket, megvitatni az emberiség jövőjét. Mindenesetre, sok érdekes dolgot megtud az ember, ha egyszer nekiáll Mozartot hallgatni!

Aztán azt is éreztem, hogy hálás vagyok, amiért hallhatok ilyen csodákat. Azért is szeretem a klasszikus zenét, mert mindennél jobb stressz oldó számomra, ha csak fekszem behunyt szemmel, és engedem, hogy a hangok harmóniája betöltse a tudatomat, majd a tudatalattimat is. Ahogy egy-egy hangszer megszólal, ahogy egy-egy kedvesebb dallam felcsendül… nincs ennél jobb gyógyszer. 


Egy kis idézet a végére a tanulásról, ami nagyon megtetszett, és teljes mértékben egyet is értek vele, aztán csak nyugodtan hallgassunk Mozartot! :)

“Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem mijük van: mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud. Tanulj meg mindenkitől tanulni.”
(Weöres Sándor)
Itt: Bp.
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Teaszünet-díj

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:
Kép
Az idei évet egy díjjal kezdem, amit Sister ajándékozott nekem, amit ezúton is nagyon köszönök neki, egyrészt, mert nagyon szívesen olvasom mindig a blogbejegyzéseit, és igazán kedves, hogy rám gondolt, másrészt legalább összeszedem magam, és írok végre egy bejegyzést.  Akkor először a szabályok: 1. Köszönd meg a jelölést annak, akitől kaptad a díjat, említsd meg és linkeld be a blogját. Másold be a szabályokat a bejegyzésedbe te is. 2. Mielőtt megválaszolnád a kérdéseket, illesz be egy idézetet, amiről azt gondolod, hogy a legjobban illik hozzád, jellemez téged. 3. Válaszold meg a 8 kérdést, amiket a téged díjazó blogger tett fel. 4. Írj újabb 8 kérdést, amiket majd a te jelöltjeid fognak megválaszolni. 5. Jelöld meg azokat a bloggereket a blogjaikkal együtt, akiket megjutalmazol a díjjal, s magyarázd meg pár szóval, miért pont rájuk esett a választásod. +1 Kívánj valami szépet az általad díjazott bloggereknek. „Ha fejlődni akarsz, fogadd el, hogy bolondnak...
További információk

'Parti állatok?'

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:
Kép
A szombat mindig az egyik kedvenc napom. Hétvége van, van időm egy csomó olyan feladatra, amire hétközben nem feltétlenül jut idő vagy épp energiám nincs hozzá. Ilyenkor megejtem a heti takarítást, mosok, néha főzök vagy besegítek a főzésbe. Ezek ilyenkor üdítő változatosságot jelentenek a hétköznapokhoz képest. De ez a nap általában a kirándulós nap is, ha épp olyanunk van. Meg aztán ezeken a nyugis napokon lehet többet haladni az olvasmányaimmal is. Napozás, esőzés, utazás alatt, amikor van rá időm.   Nektek melyik a kedvenc napotok? A mai témában pedig még a könyv is szerepel. :) Július 21 – ’Parti állatok?’ Több emberrel töltött idő után vajon kész vagyok-e arra, hogy bármit tegyek, energikus leszek-e, vagy elbújnék egy sarokban inkább egy jó könyvvel?! /Party animals? After spending time with a group of people, do you feel energized and ready for anything or do you want to hide in the corner with a good book?/ A kérdés kapcsán azonnal visszautalok ...
További információk

Segítség, introvertált vagyok!

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:
Kategóriák. Sokféle csoportosítás létezik, besoroljuk fajokba az állatokat, a növényeket, osztályozzuk a kőzeteket, és még sorolhatnám, mi mindent kategorizálunk, de igazából én most csak az emberekre vonatkozóakra szeretnék összpontosítani. Sokfélék vagyunk, és megannyi módon lehet megkülönböztetni bennünket – szegények és gazdagok, fiatalok és öregek, gyermekek és felnőttek, balgák és okosak: csak néhány, ami hirtelen eszembe jutott -, mi pedig szeretjük is ezt gyakorta megtenni.  A magam részéről, mindig is féltem ez efféle csoportosítgatásoktól. Valahogy rettegtem attól, hogy a kategória, amelybe besoroltak, mivé tesz majd engem. Mennyire befolyásol vajon? Mennyire akar meghatározni engem? "Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye." – mondta (talán) Einstein, s mennyire igaz ez! Jobban kedvelem, ha a csoportok átjárhatóak, a határok lassan elmosódna...
További információk