'Parti állatok?'

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:

A szombat mindig az egyik kedvenc napom. Hétvége van, van időm egy csomó olyan feladatra, amire hétközben nem feltétlenül jut idő vagy épp energiám nincs hozzá. Ilyenkor megejtem a heti takarítást, mosok, néha főzök vagy besegítek a főzésbe. Ezek ilyenkor üdítő változatosságot jelentenek a hétköznapokhoz képest. De ez a nap általában a kirándulós nap is, ha épp olyanunk van. Meg aztán ezeken a nyugis napokon lehet többet haladni az olvasmányaimmal is. Napozás, esőzés, utazás alatt, amikor van rá időm.

 
Nektek melyik a kedvenc napotok?

A mai témában pedig még a könyv is szerepel. :)

Július 21 – ’Parti állatok?’
Több emberrel töltött idő után vajon kész vagyok-e arra, hogy bármit tegyek, energikus leszek-e, vagy elbújnék egy sarokban inkább egy jó könyvvel?!
/Party animals?
After spending time with a group of people, do you feel energized and ready for anything or do you want to hide in the corner with a good book?/
A kérdés kapcsán azonnal visszautalok egy jóval korábbi bejegyzésemre, amit a létező vagy nem létező introvertáltságomról írtam (http://moonchristal.blogspot.com/2016/11/segitseg-introvertalt-vagyok.html). Jó ideje ismét nem vagyok hajlandó az efféle kategorizálással azonosulni. Vannak persze mindenkinek mindenféle személyiségjegyei, meg egyéb, szépen csengő pszichológiai kifejezései, mint örökölt viselkedésminták és egyebek, végeredményben úgyis az számít, hogy az adott pillanatban miként döntünk.

Nem tudom, milyen vagyok. Előfordul, hogy folyton társaságban vagyok, de nem fárasztanak, és hetekig még csak kezembe se veszek könyvet, nem nézek csendes magányomban sorozatot vagy kapcsolgatom értelmetlenül a tévét. Máskor meg épp olyan hangulatomban vagyok, hogy végigpörgetek gyors egymásutánban tíz realityműsort a TLC-n, elfogyasztok heti két-három könyvet, és mindeközben rá se nézek napokig se a Facebookra, se az Instagramra, de még a Messengeren se válaszolok senkinek.

Ahogy a néhány nappal előbbi bejegyzésemben is írtam, keresem önmagam, változok és megváltoztatnak dolgok. Az tény, hogy kisebb társaságban jobban érzem magam, a nagyon zajos, éjszakába nyúló partik kevésbé az én világom, de ki tudja, mi lesz még később. „Semmi sem állandó, csak a változás.”

Ti mit gondoltok ezekről a menő, pszichológiai kategóriákról?

Így érzem most magam: lelkes
Ezt a zenét hallgatom: Neoton Familia - Ha szombat este táncol

Köszi, hogy benéztél, további szép hétvégét!

Itt: Szd.
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Teaszünet-díj

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:
Kép
Az idei évet egy díjjal kezdem, amit Sister ajándékozott nekem, amit ezúton is nagyon köszönök neki, egyrészt, mert nagyon szívesen olvasom mindig a blogbejegyzéseit, és igazán kedves, hogy rám gondolt, másrészt legalább összeszedem magam, és írok végre egy bejegyzést.  Akkor először a szabályok: 1. Köszönd meg a jelölést annak, akitől kaptad a díjat, említsd meg és linkeld be a blogját. Másold be a szabályokat a bejegyzésedbe te is. 2. Mielőtt megválaszolnád a kérdéseket, illesz be egy idézetet, amiről azt gondolod, hogy a legjobban illik hozzád, jellemez téged. 3. Válaszold meg a 8 kérdést, amiket a téged díjazó blogger tett fel. 4. Írj újabb 8 kérdést, amiket majd a te jelöltjeid fognak megválaszolni. 5. Jelöld meg azokat a bloggereket a blogjaikkal együtt, akiket megjutalmazol a díjjal, s magyarázd meg pár szóval, miért pont rájuk esett a választásod. +1 Kívánj valami szépet az általad díjazott bloggereknek. „Ha fejlődni akarsz, fogadd el, hogy bolondnak...
További információk

Segítség, introvertált vagyok!

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:
Kategóriák. Sokféle csoportosítás létezik, besoroljuk fajokba az állatokat, a növényeket, osztályozzuk a kőzeteket, és még sorolhatnám, mi mindent kategorizálunk, de igazából én most csak az emberekre vonatkozóakra szeretnék összpontosítani. Sokfélék vagyunk, és megannyi módon lehet megkülönböztetni bennünket – szegények és gazdagok, fiatalok és öregek, gyermekek és felnőttek, balgák és okosak: csak néhány, ami hirtelen eszembe jutott -, mi pedig szeretjük is ezt gyakorta megtenni.  A magam részéről, mindig is féltem ez efféle csoportosítgatásoktól. Valahogy rettegtem attól, hogy a kategória, amelybe besoroltak, mivé tesz majd engem. Mennyire befolyásol vajon? Mennyire akar meghatározni engem? "Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye." – mondta (talán) Einstein, s mennyire igaz ez! Jobban kedvelem, ha a csoportok átjárhatóak, a határok lassan elmosódna...
További információk