Idegenként idegenben

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:

Régóta nem jelentkeztem, már csak azért sem, mert eddig nem igazán sikerült kitalálnom, mihez kezdjek ezzel a bloggal. Folytassam, megéri? Néha nem tudom, milyen témával foglalkozhatnék, ami érdekes, egyedivé tesz, van benne fantázia, nem pedig csak egy blog a sok közül. Gyorsan eltelt ez az év első fele is, sok minden történt, kicsit el is voltam a magam bajával, egyfajta furcsa fásultság lett úrrá rajtam, az olvasáson kívül nem sok kedvem volt semmihez, ennek ellenére valahogy nem sikerült összehozni egy nyugis hétvégét sem, mindig akadt valami program. Szerintem nagyjából január eleje óta nem pihentem ki magam rendesen, akkor is csak azért, mert a megfázás miatt kénytelen voltam két napot ágyban tölteni. Mindez azonban nem annyira izgalmas, elmúlt, tán igaz sem volt, amit akkor éreztem, már rég ködbe vész.

Ma viszont teljesen véletlenül rábukkantam egy kihívás féleségre, ami annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, belevágok. „TÉMAÖTLETEK TÁRA AZ ÉV 365 NAPJÁRA” címmel találtam rá egy blogban, ami egyrészt afféle inspirációvá vált számomra, másrészt írásterápiaként is szolgál. (Bővebben itt: https://arpadblog.hu/blog-iras/temaotletek-tara-az-ev-365-napjara) Ezzel együtt kettőre nőtt a kihívások száma, amiben részt veszek, a másik a ’100happydays’ (Bővebben itt: http://100happydays.com/hu/), ami a Twitteremen követhető, és igazából már ’1000happydays’ lett számomra. (Ez itt a reklám helye: https://twitter.com/sc7800)

A dolgok közepébe vágok, és el is kezdem a mai témát. (Az eredeti angol szöveget mindig be fogom másolni, de az összefoglalót szabadfordításban írom, és időnként lehet, kicsit át is értelmezem majd.)

Július 17 – ’Idegenként idegenben’

A mai téma idegen országokról, városokról, helyekről szól, hogy mi az, ami a kedvenc részem bennük, mit nézek meg szívesen: építészeti jellegzetességeket, az embereket, ételeket stb.
/Stranger in a strange land 
What’s your favorite part about visiting a new place — the food? The architecture? The people watching?/

Az igazság az, hogy viszonylag régen jártam olyan új helyen, ahol még előtte soha, így elég kopottak az emlékeim, de azért szerencsére eszembe jutott néhány apróság.

Általában egyébként szeretek inspirálódni innen-onnan (pl. Instagram, Twitter, Google, Pinterest, rokonok, barátok), amikor úticélt keresek - persze összeegyeztetve anyagi kereteimmel is -, így az az egyik kedvenc részem, amikor meglátom élőben azt, amit képen kinéztem magamnak (ez lehet bármi: természeti kincs, épület, cukrászda, utca, metrólejárat stb.). Ez legtöbbször fantasztikus élmény, jobb, mint a fotókon, szerencsére nagyon ritka a csalódás ebben a tekintetben.


Egy másik dolog, amit nagyon szeretek, az a Starbucks. Mint a kávézólánc nagy rajongója, és Howard Schultz kedvelője (a jelenlegi Starbucks-koncepció megálmodója, és egyébként egy igen motiváló személyiség, legalábbis a könyv, amit róla olvastam, engem nagyon megfogott: https://hvgkonyvek.hu/konyv/sztarkavehaz), az olyan városokban, ahol van Starbucks, muszáj kicsit benéznem, ha nem is veszek semmit, de beszívom a Starbucks-illatot, megnézem a bögréket, aztán fülig érő vigyorral távozok.


Valami furcsa oknál fogva szeretem a gyrost (döner, kebab, shaorma, lényegtelen) sok helyen megkóstolni. Legutóbb Nagyváradon ettem egy helyen, bár erről már tavaly óta álmodtam, amikor először rátaláltunk. Ehhez hasonló, hogy szeretek benézni élelmiszerüzletekbe, és megnézni a kínálatot, hogy miben különbözik, milyen üdítők vannak (az ismeretlen ízeket ki is próbálom, ha lehet), milyen kávék, péksütik, csokik kaphatók máshol.

A vizet, szökőkutak, tavak, folyók, tenger, de gyakorlatilag bármely, más formában is nagyon szeretem, így azokat is szeretem megkeresni, megcsodálni, lefotózni, később visszaemlékezni.


Végül pedig sosem tudok ellenállni a szuveníreknek, táska, hűtőmágnes, bögre, kisterítő, póló, kulcstartó, képeslap, mindegy, csak valamit hozhassak haza (és lehetőleg színes legyen). Egyszerűen nem tudok meglenni nélkülük.

Nektek milyen furcsaságaitok vannak, amik vonzanak egy idegen helyen?

Így érzem most magam: boldog
Ezt a zenét hallgatom: Mejaši - Zavela me Ana

Köszi, hogy benéztél! :)

Itt: Bp.
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Teaszünet-díj

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:
Kép
Az idei évet egy díjjal kezdem, amit Sister ajándékozott nekem, amit ezúton is nagyon köszönök neki, egyrészt, mert nagyon szívesen olvasom mindig a blogbejegyzéseit, és igazán kedves, hogy rám gondolt, másrészt legalább összeszedem magam, és írok végre egy bejegyzést.  Akkor először a szabályok: 1. Köszönd meg a jelölést annak, akitől kaptad a díjat, említsd meg és linkeld be a blogját. Másold be a szabályokat a bejegyzésedbe te is. 2. Mielőtt megválaszolnád a kérdéseket, illesz be egy idézetet, amiről azt gondolod, hogy a legjobban illik hozzád, jellemez téged. 3. Válaszold meg a 8 kérdést, amiket a téged díjazó blogger tett fel. 4. Írj újabb 8 kérdést, amiket majd a te jelöltjeid fognak megválaszolni. 5. Jelöld meg azokat a bloggereket a blogjaikkal együtt, akiket megjutalmazol a díjjal, s magyarázd meg pár szóval, miért pont rájuk esett a választásod. +1 Kívánj valami szépet az általad díjazott bloggereknek. „Ha fejlődni akarsz, fogadd el, hogy bolondnak...
További információk

'Parti állatok?'

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:
Kép
A szombat mindig az egyik kedvenc napom. Hétvége van, van időm egy csomó olyan feladatra, amire hétközben nem feltétlenül jut idő vagy épp energiám nincs hozzá. Ilyenkor megejtem a heti takarítást, mosok, néha főzök vagy besegítek a főzésbe. Ezek ilyenkor üdítő változatosságot jelentenek a hétköznapokhoz képest. De ez a nap általában a kirándulós nap is, ha épp olyanunk van. Meg aztán ezeken a nyugis napokon lehet többet haladni az olvasmányaimmal is. Napozás, esőzés, utazás alatt, amikor van rá időm.   Nektek melyik a kedvenc napotok? A mai témában pedig még a könyv is szerepel. :) Július 21 – ’Parti állatok?’ Több emberrel töltött idő után vajon kész vagyok-e arra, hogy bármit tegyek, energikus leszek-e, vagy elbújnék egy sarokban inkább egy jó könyvvel?! /Party animals? After spending time with a group of people, do you feel energized and ready for anything or do you want to hide in the corner with a good book?/ A kérdés kapcsán azonnal visszautalok ...
További információk

Segítség, introvertált vagyok!

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:
Kategóriák. Sokféle csoportosítás létezik, besoroljuk fajokba az állatokat, a növényeket, osztályozzuk a kőzeteket, és még sorolhatnám, mi mindent kategorizálunk, de igazából én most csak az emberekre vonatkozóakra szeretnék összpontosítani. Sokfélék vagyunk, és megannyi módon lehet megkülönböztetni bennünket – szegények és gazdagok, fiatalok és öregek, gyermekek és felnőttek, balgák és okosak: csak néhány, ami hirtelen eszembe jutott -, mi pedig szeretjük is ezt gyakorta megtenni.  A magam részéről, mindig is féltem ez efféle csoportosítgatásoktól. Valahogy rettegtem attól, hogy a kategória, amelybe besoroltak, mivé tesz majd engem. Mennyire befolyásol vajon? Mennyire akar meghatározni engem? "Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye." – mondta (talán) Einstein, s mennyire igaz ez! Jobban kedvelem, ha a csoportok átjárhatóak, a határok lassan elmosódna...
További információk