"Minden napunk út a boldogsághoz"
Néha elgondolkodom azon, vajon hová tűnik el a mosoly az emberek arcáról. Ahogyan elmúltak az ünnepek, a legtöbben visszasüllyedtek a számukra sivár, örömtelen hétköznapokba, ha az a néhány nap kedvéért eltekintettek egyáltalán annak a keresésétől, mi is éppen a rossz. Lehet, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, de azt hiszem, sokan még mindig nem értik, mit is jelent ez valójában. A megelőző hetekben mindenki lázasan kutat az üzletekben megfelelő ajándékok után, de vajon emlékszünk még arra, mit kaptunk néhány héttel ezelőtt? Néha elcsodálkozom az emberek részvétlenségén, azon, hogy amikor körbenézek, túl kevés a mosolygós arc, túl kevés a hálatelt beszéd. Éppen tegnap, hazafelé jövet a buszon ült előttünk egy siketnéma pár, nekem pedig az jutott eszembe, mennyire szerencsés vagyok, amiért olyasféle csodákban lehet részem, amelyben nekik tán sohasem. Hallhatom a madárcsicsergést tavaszi reggeleken, a tenger zúgását, a szél süvítését, a zenét. Én azt hiszem, az aggódás, a f...