Flip flop

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:

El is érkeztünk a második naphoz, a második témához. Hm, gyorsan telik az idő, nemde?! De tényleg, nekem mostanában úgy tűnik, mintha repülnének a napok, és ez kicsit elszomorít, mert annyi mindent szeretnék csinálni, annyi helyre szeretnék eljutni, és közben úgy érzem, néha kicsúszik az irányítás a kezeim alól. Ennyi volt a panaszkodás, mert úgysincs semmi értelme annak.


A mai témán elég sokat gondolkodtam, hogyan értelmezzem, miről írjak, és nem is feltétlenül válaszolok pont a kérdésre, ha van egyáltalán efféle kötelezettség. De lássuk, mi is az.

Július 18 – ’Flip flop’

A mai téma olyan helyzetekről, kérdésekről szól, amelyek kapcsán változott a véleményem, nagyjából az ellentétére, és a miértre is kíváncsiak vagyunk.
/ Flip flop
Think of a topic or issue about which you’ve switched your
opinion. Why the change?/


Az igazság az, hogy alapvetően elég határozott meglátásom van mindenről, néha arról is, amihez kevésbé értek, de éppen ez utóbbi miatt gyakran belátom, hogy a véleményemen igenis kell változtatni, ha úgy alakul. Ehhez rögtön egy Churchill idézet jut eszembe: „To improve is to change; to be perfect is to change often.” Igen, az évek során rájöttem arra, hogy csak akkor haladok előre az életemben, akkor vagyok boldog, ha tudok változni és változtatni.


Hogy miben? Sok mindenben. Szinte mindenben. Más lett a hozzáállásom a párkapcsolathoz, a családhoz és barátokhoz, a valláshoz, a kinézetemhez, az étkezéshez, a sporthoz. Régebben igyekeztem megfelelni az embereknek, akik körülvettek, átvettem a szokásaikat, a gondolataikat, de aztán lassacskán rájöttem, hogy sosem fogok megfelelni teljes valómban senkinek, mindig lesz valami, amit másképp teszek vagy érzek, mint ahogy elvárnák tőlem.  

Igen, mostanra ugyan többször adok igazat valakinek, ha úgy érzem, az a javamra válik, de vagyok olyan értékes magamnak, hogy az is számítson, ami engem tesz boldoggá, ne csak az, ami másnak szerez örömet. Megfelelek ott, ahol meg kell felelni, de szabad akarok lenni minden másban.

Szeretem az életemet, és nem cserélném el senkivel, akár gazdagabb valaki, akár szebb, lehet több barátja vagy jobb munkája, az sem számít. Szeretem a hajszínemet, a ruháimat, a hülye mániáimat, szeretek néha gyerek lenni, szeretem a helyeket, ahol jártam, a barátaimat, akik mellettem állnak, azokat, akik valaha azok voltak, vagy majd a jövőben azok lesznek, szeretem az optimista embereket, a vidám helyeket. Hálás vagyok, ennyi.

  
Nem tudom, erről kellett volna-e írjak vagy sem, mindenesetre nekem ez jutott eszembe.

Ti mit gondoltok a változásról?

Így érzem most magam: hálás
Ezt a zenét hallgatom: -

Köszi, hogy benéztél!

(A képek forrása ezúttal a https://pixabay.com/; Lenyűgöző ingyenes képek)

Itt: Bp.
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Segítség, introvertált vagyok!

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:
Kategóriák. Sokféle csoportosítás létezik, besoroljuk fajokba az állatokat, a növényeket, osztályozzuk a kőzeteket, és még sorolhatnám, mi mindent kategorizálunk, de igazából én most csak az emberekre vonatkozóakra szeretnék összpontosítani. Sokfélék vagyunk, és megannyi módon lehet megkülönböztetni bennünket – szegények és gazdagok, fiatalok és öregek, gyermekek és felnőttek, balgák és okosak: csak néhány, ami hirtelen eszembe jutott -, mi pedig szeretjük is ezt gyakorta megtenni.  A magam részéről, mindig is féltem ez efféle csoportosítgatásoktól. Valahogy rettegtem attól, hogy a kategória, amelybe besoroltak, mivé tesz majd engem. Mennyire befolyásol vajon? Mennyire akar meghatározni engem? "Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye." – mondta (talán) Einstein, s mennyire igaz ez! Jobban kedvelem, ha a csoportok átjárhatóak, a határok lassan elmosódna...
További információk

Mindenhol jó, de a legjobb otthon

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:
Kép
Hurrá, itt a péntek, a hétvége! Avagy mindig van valami, aminek örülni lehet. Mi a tervetek a hétvégére? Én idén is teljesen odáig vagyok a vízicsúszdákért, úgyhogy jó lenne elmenni strandra, aquaparkba, ilyesmi helyre. Múlt szombaton, a szabadságunk megkoronázásaként idén is ellátogattunk Nagyváradra, a Nymphaea Aquaparkba, ami továbbra is fantasztikus, szuper csúszdákkal, medencékkel, ugrálóval. Tavaly a hullámmedence kimaradt, de idén azt is ki tudtuk próbálni, nagyon nagy élmény volt, szintúgy a leghosszabb, gumimatracos lila csúszda, aminél idén végre kiálltuk a sort. Megérte. De térjünk rá a mai témára, ez a kis kitérő után. Július 20 – ’Mindenhol jó, de a legjobb otthon’ Ha lehetőség lenne „nomád” életmódra, egyik helyről a másikra utazgatva, megtenném-e, szükségem van-e egy „otthonra”. Mi teszi számomra az otthont, otthonná? / If you had the opportunity to live a nomadic life, traveling from place to place, would you do it? Do you need a home base? What ...
További információk

'Parti állatok?'

Szerző: Kriszti Ekkor írtam:
Kép
A szombat mindig az egyik kedvenc napom. Hétvége van, van időm egy csomó olyan feladatra, amire hétközben nem feltétlenül jut idő vagy épp energiám nincs hozzá. Ilyenkor megejtem a heti takarítást, mosok, néha főzök vagy besegítek a főzésbe. Ezek ilyenkor üdítő változatosságot jelentenek a hétköznapokhoz képest. De ez a nap általában a kirándulós nap is, ha épp olyanunk van. Meg aztán ezeken a nyugis napokon lehet többet haladni az olvasmányaimmal is. Napozás, esőzés, utazás alatt, amikor van rá időm.   Nektek melyik a kedvenc napotok? A mai témában pedig még a könyv is szerepel. :) Július 21 – ’Parti állatok?’ Több emberrel töltött idő után vajon kész vagyok-e arra, hogy bármit tegyek, energikus leszek-e, vagy elbújnék egy sarokban inkább egy jó könyvvel?! /Party animals? After spending time with a group of people, do you feel energized and ready for anything or do you want to hide in the corner with a good book?/ A kérdés kapcsán azonnal visszautalok ...
További információk