Éljen a nyár! - I.

Itt a nyár, a meleg, a strandszezon. Valahogy úgy esett, hogy tavaly nyáron összesen kétszer jutottam el valamilyen fürdőbe, idén meg már június végére túl vagyok a kettőn, és remélem, lesz több is. Most azonban az idei első élményem kapcsán írok pár sort.

Június közepén a Tamási Termálfürdőben Nyárköszöntő habpartit tartottak, mi pedig úgy véltük, jó ötlet ezen részt venni. Az időjárás aznap pont nem volt túl kedvező, legalábbis a strandoláshoz, mivel azonban a fürdőnek van benti élménymedencéje is, elindultunk, hogy ott töltsük a délutánt, estét.


(Forrás: http://www.wellness-centar.com/hu/wellness-centar/tamasi-termalfurdo-tamasi)

Érkezésünk után nem sokkal össze is szerelték a DJ pultot, megérkezett a DJ, és kezdődött a buli. A benti élménymedence pillanatok alatt hatalmas habfürdővé változott, diszkó fények villogtak, szóltak a szuper, nyári slágerek, parti mixek. Mi nagyon élveztük, táncoltunk, ugráltunk, dobáltuk egymásra a habot, viccelődtünk, nevettünk.

Döbbenetes volt azonban számomra látni a sok savanyú arcot, a legtöbben mereven ültek a medence szélén, sehol egy mosoly, sehol egy kis vidám pancsolás. Alig néhányan csatlakoztak csak a táncikáláshoz. Tudom én, mindannyiunk életében sok a stressz, a határidő, a rengeteg elvégezetlen feladat. Mégis, egy ilyen helyre azért megyünk, hogy egy kicsit feloldódjunk, ellazuljunk, nem?

Nekem mindig az jut eszembe ilyenkor, hogy talán csak kényszerből mennek bárhová is, akik így viselkednek. Muszájból, mert „úgy szoktuk meg, hogy hétvége van, nyár van, kell valami program, az otthoni családi bográcsozást meg már kipipáltuk a múlt szombaton”. Csak azért érzem ezt, mert ugyanilyen arckifejezéseket látok hét közben, a metrón is. Eszerint kényszer a munka, de kényszer a pihenés is?

Ennek kapcsán jutott eszembe egy interjú, amit még 2013 novemberében, Csernus Imrével készítettek A kiút c. könyve kapcsán. Szerintem érdemes elolvasni: http://hvg.hu/kultura/20131111_Csernus_Imre_interju

Van persze sok gond és probléma, amit meg kell oldanunk, de azt gondolom, ha időt szánunk egy kis pihenésre, akkor meg kell tanulnunk valóban relaxálni, élvezni a pillanatot, vidámnak lenni, és örülni a lehetőségeinknek.

Egyelőre ennyi voltam, nemsokára jelentkezem egy újabb strandélménnyel, amiben semmi negatív megjegyzés nem lesz. :)

Örömteli, vidám hetet kívánok!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Segítség, introvertált vagyok!

Mindenhol jó, de a legjobb otthon

'Parti állatok?'