A boldogság napja

Az elmúlt hetekben nem sikerült eljutnom odáig, hogy írjak valamit, így elég sok minden összegyűlt bennem. Éppen azon gondolkodtam az imént a szokásos, esti relaxációs időmben, miről számoljak be és miről ne.

A legjobb az, ha egy aktualitással kezdem: ma van a boldogság világnapja. Ebben persze nincs semmi furcsa, manapság mindennek van világnapja, és rendszerint ez engem nem nagyon szokott foglalkoztatni. Erről azonban úgy gondolom, igenis fontos. Szinte félelmetes, mennyire boldogtalanok körülöttem az emberek, letörtség, magány, félelem – ezek uralkodnak. Talán nem is a boldogtalanság a megfelelő kifejezés erre, hanem inkább az örömtelenség. Ez utóbbi jobban kiemeli a lényeget: hiányzik az, hogy meglássuk a kisebb-nagyobb örömöket az életben. Úgy veszem észre, a legfőbb gond ott van, hogy még mindig csak nehezen tudjuk vagy akarjuk elfogadni azt, hogy a nagy célok kitűzése, a még nagyobb álmok hajszolása közben elszalad mellettünk az élet.

Itt pedig rá is térnék a következő témámra, az időre. Az időnk ugyanis véges. Nem véletlenül van annyiféle mondás erről. Ez tény. Persze az idő relatív, meg különben is csak valami absztrakt fogalom, amit nehéz megmagyarázni, de én úgy hiszem, azért van, hogy jelezze nekünk, mi a cél. A cél pedig az, hogy ezt az életet, amit kaptunk, hasznosan, ugyanakkor boldogan töltsük. Talán ezért is lenne különösen fontos, hogy minden egyes napunkra úgy tekintsünk, mint egy újabb ajándékra. Ahhoz azonban, hogy megélhessük a napok ajándék-voltát, meg kell tanulnunk helyesen szemlélni őket. Nem tartom megfelelő hozzáállásnak azt, hogy reggel azt mondja valaki magában - Ezt a napot is túlélem valahogy, aztán este lehet megint aludni -, mert az ilyen nap csupa keserűséget fog hozni, ahelyett, hogy mosolyt varázsolna az emberek arcára, ahelyett, hogy örömet hirdetne.

Azért is említettem itt rögtön a reggelt, mert úgy gondolom, az a legfontosabb napszak abból a szempontból, hogy mennyire vagyunk, illetve leszünk boldogok. Érdemes elhatározni, hogy rászokunk a korábban kelésre. Természetesen jó dolog aludni, meg kényelmes és meleg az ágy, de a túl sok alvás ismét ahhoz vezet, hogy túl sok mindenről marad le az ember. Ha van idő a munka, iskola, egyéb napi elfoglaltság előtt nyugodtan reggelizni, egy kicsit relaxálni, kényelmesen felöltözni, átgondolni, mik is a legfőbb teendők az adott napra, az nagyon sokat lendíthet az ember kedvén. Egy kis mozgás, valami sikerélmény már korán reggel könnyedén meg tudja adni az egész napos hangulatot. Buszozás, villamosozás vagy éppen autózás helyett, bár több időt vesz igénybe, de megéri inkább sétálni vagy biciklizni, olyankor kitisztul kicsit az agy, ráadásul sokkal könnyebben észrevehetők olyan apróságok, mint egy virágzó fa vagy bokor, így tavasszal, a fák lombján átszűrődő napfény vagy egy-egy csodaszép épület, fölötte a végtelen, kék éggel.

Mindez nem jelenti azt, hogy napközben nem érhet bennünket sokféle bosszúság, ezeken azonban úgy vettem észre, sokkal egyszerűbb felülkerekedni, ha az ember immunissá teszi magát ellenük az által, hogy reggel elhatározza magát: Ma valóban boldog leszek. Ma valóban szeretettel fordulok embertársaim felé, anélkül, hogy ezért bármit várnék cserébe. Ez persze nem megy elsőre, de ha nem adjuk fel az első kudarc után, akkor ez is sikerülhet.

Bizonyára nem véletlen, hogy a boldogság napja egybeesik a tavasz kezdetével, hiszen a tavasz az ébredés, a megújulás időszaka. Ahogyan a természet sem fél a változástól, úgy nekünk sem kell. Vegyünk példát a világmindenségről, hogy a teremtményei hogyan fogadják el azt, ami történik, nem lázadnak, nem panaszkodnak – boldogok, mert élnek. Mert szép a nap is, de szép az éj is, kellemes a meleg, de kellemes egy séta a szemerkélő esőben is. Itt is minden csak nézőpont kérdése.

Néhány élmény azért az elmúlt időszakból a végére:

1. Szép nyári nap, a Neoton musical – csupa élmény, móka, kacagás. Nagyom szerettem volna eljutni egyszer az Operettbe, és megnézni, most végre sikerült.

2. Újabb hétvége a kedvenc városomban – szép idő és eső. Néhány kép alább, mert a tavasz így is, úgy is gyönyörű. Meg aztán esős időben lehet olvasgatni, és olyankor az ember csupa értékes gondolatra bukkan.

Eső előtt

 Eső után

3. Beszélgetések – barátokkal, kollégákkal, ismeretlenekkel.

4. Böjte Csaba, meg az ő buzdító előadásai, mert boldognak lenni jó!

Szép hétvégét!

„Különös elem, az élet értelme, az idő, melyet nem lehet önnön mértékével mérni.” (Márai S.)